Ugrás a tartalomhoz

Makoto Ozone

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Makoto Ozone
Életrajzi adatok
Született1961. március 25. (63 éves)[1]
Kóbe[2]
HázastársaMisuzu Kanno
SzüleiMinoru Ozone
IskoláiBerklee College of Music
Pályafutás
Műfajok
Hangszerzongora
Díjak
  • Becsületmedál lila szalaggal (2018)
  • Fumio Nanri Award (2007)
Tevékenység

Makoto Ozone weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Makoto Ozone témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Makoto Ozone (Kóbe, 1961. március 25. –) japán dzsesszzongorista.

Pályafutása

[szerkesztés]

Két éves korában odaült a Hammond-orgonához. Improvizálni hét évesen kezdett. 1968 és 1970 között apjával fellépett meg a japán televízióban. Oscar Peterson albumainak hatása alatt tizenkét évesen zongorázni kezdett. 1980-ban a Berklee Zeneművészeti Főiskolára került, majd Gary Burtonnal dolgozott. Profiként 1983-ban mutatkozott be, aztán visszatért Japánba.

Együttműködve Kimiko Itoh énekessel duettként mutatkoztak be a Montreux-i Jazz Fesztiválon (Svájc) és elkészítette „Kimiko” című albumát.

2010 óta a Kunitachi Zeneművészeti Főiskola dzsessz tanfolyamának vendégprofesszora.

Lemezek

[szerkesztés]
válogatás
  • Ozone (1984)
  • After (1986)
  • Starlight (1990)
  • Breakout (1994)
  • Nature Boys: with John Patitucci, Peter Erskine (1995)
  • The Trio (1997)
  • Dear Oscar (1998)
  • Gary Burton, Makoto Ozone Virtuosi (2002)
  • Makoto Ozone, Anna Maria Jopek „Road to Chopin” (2009)
  • Makoto Ozone (Watts My Witchs Blue – 2012)
  • Dimensions with Clarence Penn and James Genus (2017)

Díjak

[szerkesztés]
  • 2003: Honorary Doctorate of Music from Berklee College of Music
  • 2018: Medal of Honor with Purple Ribbon (紫綬褒章, しじゅほうしょう)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]